Alaszka 1959. janu�r 3-�n v�lt az Amerikai Egyes�lt �llamok 49. tag�llam�v�. Ter�lete alapj�n a legnagyobb, lakosainak sz�ma alapj�n azonban a harmadik legkisebb �llam. Neve az Alyeska ( „nagy orsz�g”, „nagy f�ld” vagy „sz�razf�ld” jelent�s� ) aleut sz�b�l sz�rmazik.

Alaszka �slak�i

Alaszka els� lak�i a mai Bering-szoros hely�n l�v� f�ldh�don �rkez� �semberek lehettek. Az alacsonyabb tengerszintnek k�sz�nhet�en fenn�ll� sz�razf�ldi kapcsolat �zsia �s Amerika k�z�tt a geol�gusok szerint kb. i. e. 25 000 �s i. e. 9000 k�z�tt l�tezett. A r�g�szek t�bbs�ge h�rom nagy v�ndorl�si hull�mot t�telez fel. Az els� i. e. 25 000 �s i. e. 15 000 k�z� esik, ekkor �rkezett a legt�bb indi�n t�rzs �se. A tlingitek, eyakok �s atabaszkok el�dei i. e. 14 000 �s i. e. 9000 k�z�tt telepedtek le a ter�leten. A legk�s�bbi �skori bev�ndorl�k az i. e. 10 000-i. e. 6000 (esetleg i. e. 4000) k�zti id�szakban j�ttek, �k az eszkim�k �s az aleutok felmen�i.

A r�g�szek a k�- �s csonteszk�z�k alapj�n a legkor�bbi id�szakban k�t kult�ra-csoportot k�l�n�tenek el. Az egyik az �n. paleoarktikus kult�rk�r (m�sik elnevez�ssel denali kult�rk�r), kb. i. e. 10 000-t�l i. e. 8000-ig. Az ide sorolhat�, Alaszka-szerte megtal�lhat� eszk�z�k kidolgoz�si technik�ja egy�rtelm�en kapcsol�dik a szib�riai �s �szakkelet-�zsiai leletekhez. A m�sik �skori kult�rk�r a valamivel kor�bbra (i. e. 11 500-t�l) dat�lt paleoindi�n kult�rk�r, melynek egyik jellemz� k�pvisel�je, a Clovis-kult�ra a k�s� j�gkorszakban alakult ki, az eljegesed�s hat�r�t�l d�lre, majd annak visszah�z�d�s�val �szakabbra is elterjedt. Mivel ezen kult�ra eszk�zei nem �ll�that�k p�rhuzamba �zsiai csoportok�val, felt�telezhet�, hogy helyileg l�trej�v�, val�di „bennsz�l�tt” kult�r�val van dolgunk. T�bb kutat� tal�lt kapcsolatot az amerikai kontinens d�lebbi ter�letein �l� korai indi�n kult�r�kkal, ill. a paleoarktikus kult�rk�rrel – mely m�r csak a kronol�gia miatt is val�sz�n�s�thet�. Alaszka legels� lak�inak �let�r�l igen kev�s lel�hely tan�skodik; a v�zlatos k�pet csak �jabbak felfedez�se m�dos�thatja.

I. e. 6000 k�r�l Alaszka t�bb r�sz�n is �j, kiforrott eszk�zk�sz�t�si technik�j� csoportok t�ntek fel. Az egyik felt�telez�s szerint ezek a kontinens k�zponti ter�letein �l�k voltak, amelyek a felmeleged� �ghajlat k�vetkezt�ben �szakra h�z�d� erd�ket k�vetve v�ndoroltak. Egy m�sik elm�let a helyi kult�r�k tagjainak tartja �ket, akik nemcsak a felmeleged�s nyitotta �j ter�letek, hanem az egyes csoportok differenci�l�d� kult�r�ja miatti elk�l�n�l�s k�vetkezt�ben sz�r�dtak sz�t. Vannak, akik az Alaszka belsej�ben �l� atabaszkok �seit v�lik megtal�lni ezen id�szakban, m�sok azonban vitatj�k az �n. �szaki archaikus kult�r�nak a k�s�bbi fejl�d�sre gyakorolt hat�s�t.

I. e. 4000-t�l kezd�d�en a rendelkez�s�nkre �ll� adatok sz�ma megn�, innent�l kezdve m�r nemcsak �ltal�ban tudjuk le�rni a korai alaszkai kult�r�kat, hanem n�gy r�gi�t is meg tudunk hat�rozni. (Az �gy meghat�rozott egys�gek nem ekkor alakulnak ki, de kor�bbi t�rt�net�kre csak ezen adatok alapj�n k�vetkeztethet�nk vissza. Az itt k�vetkez� feloszt�s teh�t nem csak i. e. 4000-t�l �rv�nyes.)

Az els� kult�ra el�fordul�si ter�lete az Alaszkai-f�lsziget Bristol-�b�l fel�li r�sz�t�l az eg�sz keleti partvid�ket mag�ba foglalja, folytat�dik az �szaki partok ment�n, s�t t�lny�lik Alaszk�n, eg�szen Gr�nlandig. F� jellemz�i az igen finoman megmunk�lt k�eszk�z�k, melyek m�rete meglehet�sen kicsi. Ezek a k�l�nleges t�rgyak minden �tmenet n�lk�l t�nnek fel; a legval�sz�n�bb, hogy k�sz�t�s�k technik�ja �szakkelet-�zsi�b�l ered.

A m�sodik elk�l�n�thet� kultur�lis egys�g D�lkelet-Alaszka. Az itt �l�knek f�k�nt a tenger szolg�lt �lelemforr�sk�nt (melyet csak szezon�lis jelleggel haszn�lhattak ki), a sz�mtalan sziget k�zti k�zleked�s miatt j�l �p�tett cs�nakokkal rendelkeztek. T�li sz�ll�sk�nt a partok ment�n nagy ideiglenes telep�l�seket hoztak l�tre.

D�lnyugat-Alaszk�ban aleut �s eszkim� nyelvet besz�l� t�rzsek �ltek egy�tt (a k�t nyelv k�z�s �sre, az eszkaleutra megy vissza, de k�l�nv�l�suk ideje k�rd�ses). �let�k alapja szint�n a tengeri �l�l�nyekre val� vad�szat volt. A ter�letre szinte minden ir�nyb�l �rkeztek betelep�l�k, hat�suk miatt az �vezredek sor�n sok kis kiterjed�s� kult�ra fel- �s elt�n�se jellemzi a r�gi�t.

Bels�-Alaszka hatalmas ter�letein az atabaszk nyelveket besz�l� n�pek �sei �ltek. Eredet�k tiszt�zatlan, r�g�szeti bizony�t�kok se �zsiai, se amerikai eredet�ket nem t�masztj�k al�, csak annyi bizonyos, hogy jelent�sen k�l�nb�ztek a part ment�n lak�kt�l. F�k�nt r�nszarvasra vad�sztak, de a foly�k ment�n a lazachal�szat is el�fordult.

Orosz-Amerika

A Szent Mih�ly Sz�kesegyh�z Novoarhangelszkben (Sitka)

Alaszka „felfedez�je” az orosz megb�z�ssal utaz� d�n sz�rmaz�s� Vitus Bering volt. M�r 1728-as exped�ci�ja sor�n behaj�zott a r�la elnevezett szorosba, a nagy k�d miatt azonban nem l�tta az amerikai sz�razf�ldet; v�g�l 1741 j�lius�ban pillantotta meg a d�li partokat, egy napra kik�t�tt a Kodiak-szigeten, majd az Aleut-szigetek ment�n indult visszafel�. (1772-ben Benyovszky M�ric �tja is �rintette a szigetl�ncot.)

A fennhat�s�guk al� ker�lt Alaszka (ak�rcsak kor�bban Szib�ria) az oroszok sz�m�ra f�k�nt a sz�rmekereskedelem miatt volt fontos (els�sorban a tengeri vidr�kat vad�szt�k). Az els� telep 1773-ban l�tes�lt, feltehet�en az Unalaska-szigeten tal�lhat� Captain's Harbor-n�l. Az Orosz-Amerik�nak elnevezett ter�let k�zigazgat�si k�zpontja 1792-t�l Kodiak (ez volt az els�, 1784-t�l kezdve eg�sz �vben fenn�ll� telep), majd 1808-t�l �j-Arhangelszk (k�s�bbi, amerikai nev�n Sitka). A sz�rmekereskedelmet fel�gyel� Orosz-Amerikai T�rsas�g azonban nem tudott nyeres�gesen m�k�dni, mivel egyr�szt a sz�ll�t�s k�lts�gei igen magasak voltak, m�sr�szt az �slakosok (k�l�n�sen a tlingitek) t�mad�sai �lland� �s komoly vesz�lyt jelentettek, ez�rt a f�ldrajzilag �s anyagilag is jobb helyzetben l�v� brit �s amerikai keresked�kkel folytatott konkurenciaharc kimenetele sem lehetett k�ts�ges. Az Orosz birodalom miut�n anyagi helyzet�n�l fogva a fenntart�s�t tov�bb finansz�rozni nem tudta, eladta a ter�letet az Egyes�lt �llamoknak.

Az USA 49. tag�llama

Az Egyes�lt �llamok vezet� politikusai m�r az 1840-es �vekben foglalkoztak a ter�let megszerz�s�nek gondolat�val, 1860 ut�n pedig m�r �rdekl�dtek Oroszorsz�gn�l az elad�ssal kapcsolatban. 1866-ra kider�lt, hogy az Orosz-Amerikai T�rsas�g p�nz�gyi helyzet�n csak a korm�ny seg�thetne, II. S�ndor c�r kincst�ra azonban nem volt k�pes elviselni ekkora terhet, �s egy esetleges h�bor� k�lts�geit sem tudta volna fedezni. 1867. m�rcius 29-�n Edward de Stoeckl nagyk�vet �s William Henry Seward k�l�gyminiszter megfogalmazta a szerz�d�st, melyet Andrew Johnson eln�k j�nius 20-�n �rt al�, a szen�tus pedig nagy t�bbs�ggel fogadott el. A v�tel�r mind�ssze 7 200 000 doll�rnyi arany volt. A meg�llapod�s r�gz�tette, hogy mag�ntulajdon nem ker�l lefoglal�sra, �s a templomok birtokjoga az orosz ortodox egyh�z kez�ben marad. Okt�ber 18-�n Sitk�ban (az orosz k�zigazgat�s k�zpontj�ban) vont�k fel az amerikai z�szl�t. Ma ez az Alaska Day; az �llam m�sik �nnepe pedig a Seward's Day, melyet m�rcius utols� h�tf�j�n tartanak. A maiak m�r �nneplik, de a kort�rsak szem�ben nem volt n�pszer� az �zlet megk�t�se, az �j ter�letet Seward Ostobas�g�nak vagy Seward J�gszekr�ny�nek nevezt�k. Alaszka nem tag�llamk�nt csatlakozott az USA-hoz, hanem csup�n mint territ�rium (mint pl. a vele szomsz�dos Yukon ter�let Kanad�hoz). 1959. janu�r 3-�n v�lt az uni� 49. �llam�v�, miut�n Dwight D. Eisenhower eln�k 1958. j�lius 7-�n al��rta az �llamis�g�t r�gz�t� Alaska Statehood Act nev� t�rv�nyt.

Alaszk�ban t�rt ki a t�rt�nelem legnagyobb aranyl�za, 1896-1897-ben. K�vetkezm�nyei k�z�l kiemelend� a t�rsadalom �talakul�sa (az arany�s�k k�z�l sokan v�gleg le is telepedtek itt), a sz�mos �j telep�l�s l�trej�tte, melyek k�z�l sok nagyv�ross� fejl�d�tt (pl. Nome �s Fairbanks), valamint a vas�th�l�zat ki�p�l�se a b�ny�k �s a kik�t�k k�z�tt.

Huszadik sz�zadi t�rt�nelm�nek meghat�roz� mozzanatai:

• a II. vil�gh�bor� csendes-�ce�ni hadsz�nter�nek egyik kev�sb� ismert esem�nye, az aleut-szigeteki csata (1942. j�nius 6. – 1943. augusztus 15.).
• Az „olajl�z” kit�r�se: az �szaki part olajmez�inek felfedez�se az 1960-as �vek v�g�n, mely nagyot lend�tett az �llam gazdas�g�n;
• �s a hidegh�bor�ban fel�rt�kel�d�tt strat�giai poz�ci�ja: a k�t szuperhatalom k�zti t�vols�g a Bering-szorosn�l mind�ssze 85 km, az amerikai korm�ny ez�rt sz�mos rak�tasil�t �p�tett ki, melyek nagy r�sz�t m�ra m�r elhagyt�k.

F�ldrajz

Alaszka (Hawaii mellett) az USA egyik olyan �llama, amely nem szomsz�dos az �sszef�gg� egys�get alkot� 48 tag�llam egyik�vel sem. Keletr�l Kanad�val (Yukon �s Brit Columbia �llamokkal) hat�ros, �szakon a Beaufort-tenger, nyugaton a Csukcs-tenger, a Bering-szoros �s a Bering-tenger veszi k�r�l, d�len pedig a Csendes-�ce�n. Az USA legnagyobb tag�llama, 1 477 261 n�gyzetkilom�ter ter�let�. Ha k�pzeletben a 48. sz�less�gi fok alatti �llamokra helyezz�k, Minnesot�t�l Texasig �s Georgi�t�l Kaliforni�ig h�z�dik.

A partvonal – a sz�mtalan szigettel egy�tt – k�zel 54 700 km hossz� (ap�ly idej�n). A d�len h�z�d� szigetl�nc az Aleut-szigetek, ahol t�bb akt�v vulk�n is tal�lhat�, soruk eg�szen az Anchorage-t�l nyugatra l�v� Mount Spurrig h�z�dik.

Alaszk�ban tal�lhat� �szak-Amerika legmagasabb cs�csa, a Mount McKinley (6194 m). (Egy�bk�nt a kontinens �szaki fel�nek 20 legmagasabb hegy�b�l 17 itt van.)

R�gi�k

A – sokak �ltal szubkontinensnek is nevezett – �llam hat f�ldrajzi r�gi�ra oszlik.

„Serpeny�ny�l” (Panhandle) 

Mitegy 650 km hossz� partszakasz a kanadai Brit Columbia tartom�ny mellett, el�tte sz�mtalan szigettel. Alaszka t�bbi r�sz�t�l a Saint Elias-hegys�g v�lasztja el. Itt tal�lhat� Juneau �s a kor�bbi k�zpont, Sitka is (a Baranov-szigeten). A tenger k�zels�ge �s d�lebbi fekv�se miatt itt a legenyh�bb a kl�ma.

D�l-K�z�p-Alaszka 

A csendes-�ce�ni partvid�k ezen r�sz�n tal�lhat� a legt�bb nagyobb v�ros (Anchorage, Wasilla, Kodiak), az olajvezet�k v�g�llom�sa, Valdez �s a vas�th�l�zat egyik f� csom�pontja, Seward.

D�lnyugat-Alaszka 

Mag�ba foglalja az Alaszkai-f�lszigetet �s az Aleut-szigeteket. Az itt �l�k f�k�nt hal�szattal �s halfeldolgoz�ssal foglalkoznak, a kop�r szigeteken legink�bb csak meteorol�giai �s katonai b�zisok tal�lhat�k.

Nyugat-Alaszka 

Nagy r�sze a Yukon �s a Kuskokwim foly�k �ltal l�trehozott s�ks�g, f�tlan tundra, melyet d�lr�l a Kuskokwim-hegys�g, �szakr�l a Brooks-hegys�g hat�rol. A ter�leten rengeteg kisebb-nagyobb t� tal�lhat�.

Bels�-Alaszka 

A Brooks- �s az Alaszkai-hegys�g, illetve a Yukon-s�ks�g �s a kanadai hat�r k�zti ter�let. Ak�rcsak Nyugat-Alaszk�ban, itt is a Yukon �s Kuskokwim foly�k �s mell�kfoly�ik hat�rozz�k meg a t�j arculat�t, a legt�bb telep�l�s ezek ment�n tal�lhat�. A legnagyobb v�ros a Tanana melletti Fairbanks.

Sarkvid�ki ter�letek 

A Brooks-hegys�g �s a t�le �szakra l�v� tundra, mely j�form�n teljesen mentes a n�v�nyzett�l. Az eg�sz r�gi� az �szaki sarkk�r�n t�l fekszik, s mert a sark fel� nyitott, a hideg �szaki sz�l m�g ink�bb cs�kkenti az �tlagh�m�rs�kletet. Ugyanakkor itt fekszenek Alaszka olajmez�i, s �gy viszonylag sokan �lnek az embert pr�b�l� k�r�lm�nyek k�z�tt.

Nemzeti parkok �s nemzeti vadv�delmi ter�letek

A Root-gleccser az USA legnagyobb ter�let� nemzeti parkj�ban, a Wrangell Saint Eliasban

T�rk�p Alaszka nemzeti parkjaival �s k�z�th�l�zat�val

Denali Nemzeti Park Gates of the Arctic Nemzeti Park Glacier Bay Nemzeti Park Katmai Nemzeti Park Kenai Fjords Nemzeti Park Kobuk Valley Nemzeti Park Lake Clark Nemzeti Park Wrangell Saint Elias Nemzeti Park

Alaska Maritime Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Alaska Peninsula Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Arctic Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Becharof Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Innoko Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Izembek Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Kanuti Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Kenai Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Kodiak Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Koyukuk Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Nowitna Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Selawik Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Tetlin Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Togiak Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Yukon Delta Nemzeti Vadv�delmi Ter�let Yukon Flats Nemzeti Vadv�delmi Ter�let

Gazdas�g

A Transzalaszkai Cs�vezet�k egy megemelt szakasza

Az �llam brutt� �sszterm�ke 1999-ben 26 milli�rd doll�r volt, ezzel a 46. helyen �llt az tag�llamok sor�ban. Az egy szem�lyre jut� bev�tel �sszege 2000-ben 30,064 doll�r volt, ez a 15. legmagasabb �rt�k. A mez�gazdas�g f� term�ke a tengeri hal; tejterm�k, z�lds�g �s �l��llat tekintet�ben �nell�t�. A k�nny�ipar nem t�l jelent�s, �lelmiszeripari term�kekb�l �s minden m�s �ltal�nos term�kb�l is behozatalra szorul. A legt�bb munkav�llal� a k�zigazgat�si szf�r�ban, a term�szeti er�forr�sokat felhaszn�l� �gazatokban, a haj�z�sban �s a k�zleked�sben dolgozik, de egyre jelent�sebb m�rt�k� foglalkoztat�st ny�jt a turizmus is. Ipari cikkei k�z�l kiemelend� a nyers k�olaj, a f�ldg�z, a k�sz�n, az arany, a k�l�nb�z� dr�gak�vek, a cink; illetve jelent�s a hal- �s fafeldolgoz�s is.

1976-ban az alaszkaiak kieg�sz�tett�k az �llam alkotm�ny�t, l�trej�tt az Alaska Permanent Fund, amely az �sv�nyi anyagok b�ny�szat�b�l �s a Transzalaszkai Cs�vezet�kb�l (Trans-Alaska Pipeline System) sz�rmaz� �llami j�vedelmek egy r�sz�t „az Alaszk�ban �l�k gener�ci�inak haszn�ra” fekteti be. 2003 j�nius�ban az alap vagyona meghaladta a 24 milli�rd doll�rt.

K�zleked�s

S�tahaj�k Juneau-ban

Az Anton Anderson alag�t bej�rata

Alaszka �th�l�zata az �llam igen kis r�sz�re terjed ki: a legnagyobb v�rosokat k�ti �ssze a Kanada fel� tart� Alaszka aut�p�ly�val (Alaska Highway). A f�v�ros, Juneau nem k�zel�thet� meg k�z�ton, ez�rt �vtizedek �ta napirenden l�v� k�rd�s a korm�nyzat �tk�lt�ztet�se Anchorage-be vagy Fairbanksbe. �szak-Amerika leghosszabb k�z�ti alag�tja, a n�gy kilom�ter hossz� Anton Anderson Memorial Tunnel a Seward aut�p�lya Anchorage-t�l d�lre es� szakasz�t kapcsolja �ssze Whittier telep�l�s�vel. Az �t egys�vos, mivel mellette vas�t is k�zlekedik, �gy gyakran alakulnak ki torl�d�sok.

Az alaszkai vas�th�l�zat (Alaska Railroad) f�vonala Sewardt�l Anchorage-en, Denalin �s Fairbanksen kereszt�l az ut�bbit�l d�lkeletre fekv� North Pole v�ros�ig fut, k�t mell�k�ga pedig Whittierbe �s Palmerbe t�r ki. Az alaszkai az utols� vas�tt�rsas�g �szak-Amerik�ban, amelynek tehervonatain f�kez�kocsikat haszn�lnak; a Talkeetna �s Hurricane k�z�tti szakasz pedig az utols�, amelyen felt�teles meg�ll�k tal�lhat�k.

Az �llam legt�bb telep�l�se csak v�zi �s/vagy l�gi k�zleked�si eszk�z�kkel k�zel�thet� meg. D�lkeleten �s d�lnyugaton fontos szerepe van a komph�l�zatnak (Alaska Marine Highway System). A Washington �llambeli Bellingham �s az alaszkai Haines k�z�tt szint�n redszeres kompj�rat van, melynek �tvonal�n, a d�lkeleti partvid�k szigetei k�z�tt h�z�d� Inside Passage-en s�tahaj�k is k�zlekednek.

Nagyon sok telep�l�s csak rep�l�vel �rhet� el, �gy Alaszka l�gik�zleked�se a nehezen megk�zel�thet� helyeket kiszolg�l� kisg�pek (gyakran hidropl�nok vagy h�talpakkal felszerelt g�pek) tekintet�ben igen fejlett (a rep�l�s ezen �g�nak angol elnevez�se bush flying). A vil�g legforgalmasabb hidropl�nokat fogad� rep�l�tere az anchorage-i nemzetk�zi rep�l�t�r melletti Hood tavon tal�lhat�.

A belf�ldi l�gik�zleked�sben r�sztvev� sug�rhajt�s� g�peket szinte kiz�r�lag az Alaska Airlines m�k�dteti, �gy ennek �rai meglehet�sen magasak. Szem�ly- �s tehersz�ll�t� j�ratai a nagyobb v�rosokat �s a region�lis k�zpontokat k�tik �ssze. A kisebb telep�l�seket h�rom t�rsas�g szolg�lja ki, az Era Aviation, a PenAir �s a Frontier Flying Service.

A m�ra k�zkedvelt sportt� v�lt kutyasz�nhajt�s m�g a 20. sz�zad els� �vtizedeiben is a legfontosabb k�zleked�si �s sz�ll�t�si m�d volt. Az egyik legnagyobb �vente megrendezett verseny, az Iditarod az 1925-�s nome-i dift�riaj�rv�ny kiterjed�s�t megakad�lyoz� sz�rumfut�snak �ll�t eml�ket, melynek r�sztvev�i �t �s f�l nap alatt tettek meg t�bb mint ezer kilom�tert.

Korm�nyzat

Alaszka sz�khelye Juneau. A jelenlegi korm�nyz� a republik�nus p�rti Frank H. Murkowski. Az �llam k�t szen�tora szint�n republik�nus: Lisa Murkowski �s Ted Stewens.

K�zigazgat�s

Alaszka k�zigazgat�si egys�gei (nagyobb m�ret)

Alaszk�ban nincsenek a hagyom�nyos �rtelemben vett megy�k (county), mint a t�bbi �llamban; helyett�k 27 n�psz�ml�l�si k�rzet (census area) �s v�rosi k�rzet (borough) van. Ut�bbiak szervezett, az eg�sz ter�letre kiterjed� korm�nyzattal rendelkeznek, m�g el�bbiek az Egyes�lt �llamok N�psz�ml�l�si Hivatala (United States Census Bureau) �ltal mesters�gesen l�trehozott egys�gek.

T�rk�p a 2000-es n�psz�ml�l�s eredm�nyeivel.

Aleutians East Borough Anchorage Municipality Bristol Bay Borough Denali Borough Fairbanks North Star Borough Haines Borough Juneau City and Borough Kenai Peninsula Borough Ketchikan Gateway Borough Kodiak Island Borough Lake and Peninsula Borough Matanuska-Susitna Borough North Slope Borough Northwest Arctic Borough Sitka City and Borough Yakutat City and Borough

Aleutians West Census Area Bethel Census Area Dillingham Census Area Nome Census Area Prince of Wales – Outer Ketchikan Census Area Skagway-Hoonah-Angoon Census Area Southeast Fairbanks Census Area Valdez-Cordova Census Area Wade Hampton Census Area Wrangell-Petersburg Census Area Yukon-Koyukuk Census Area

F�bb v�rosok

Alaszka legn�pesebb v�rosa Anchorage, 225 744 lakossal (k�lv�rosokkal egy�tt 260 284, ez az �llam lakoss�g�nak majd' fele). Sitka (az egykori f�v�ros) az Egyes�lt �llamok legnagyobb ter�let� v�rosa, amit kev�ssel lemaradva k�vet a mai sz�khely Juneau, majd nagyobb k�l�nbs�ggel Anchorage. A t�bbi 49 �llam legnagyobb kiterjed�s� telep�l�se (az �sszes�t�sben 4.) a floridai Jacksonville.

t�bb mint 100 000 f�s v�ros Anchorage

100 000 - 10 000 f�s v�rosok Fairbanks College Juneau Wasilla Kodiak Ketchikan

kevesebb mint 10 000 f�s v�rosok Sitka Palmer Bethel Barrow Kenai Soldotna Unalaska Kotzebue Nome Petersburg Homer Dillingham Valdez Seward

�llami jelk�pek

R�szletesen l�sd itt.

• Jelmondat: �szakra a j�v� fel�
• Mad�r: H�fajd (Lagopus lagopus)
• Eml�s: J�vorszarvas (Alces alces)
• Tengeri eml�s: Gr�nlandi b�lna (Balaena mysticetus)
• Hal: Kir�lylazac (Oncorhynchus tshawytscha)
• Rovar: Szitak�t�
• Vir�g: Nefelejcs (Myosotis alpestris)
• Fa: Sitkafeny� (Picea sitchensis)
• K�v�let: Gyapjas mamut (Mammuthus primigenius)
• Dr�gak�: J�de
• Sport: Kutyasz�nhajt�s