Nome vagy Sitnasuaq a 20. sz�zad elej�n Alaszka legn�pesebb v�rosa volt, lakoss�ga az aranyl�z elm�lt�val a 12,488 (1900-as m�r�s) f�r�l 3505-re olvadt (2000-es adat). A Seward-f�lsziget d�li partj�n helyezkedik el.

T�rt�nete

Az eur�pai telepesek meg�rkez�s�ig Alaszka nyugati partj�nak ezen r�sz�t inupiatok lakt�k, de �lland� telep�l�s�k nyomaira eddig nem bukkantak. 1898-ban h�rom sv�d, Jafet Lindberg, Erik Lindbl�m �s John Brynteson aranyat fedezett fel az Anvil-patakban. A lelet h�re m�g azon a t�len eljutott Klondike-ba. 1899-ben az �j v�ros lakoss�ga m�r t�zezer f� volt. Ebben az �vben �jabb lel�helyet tal�ltak, a tengerparton. 1900 tavasz�n Seattle �s San Francisco kik�t�ib�l t�bb ezer arany�s� indult �szakra; s�torv�rosuk a Rodney-fokt�l a Nome-fokig h�z�dott, 48 km hosszan. Az 1900-as n�psz�ml�l�skor 12 488 f�t �rtak �ssze, ezzel Nome volt Alaszka legnagyobb v�rosa. A huszadik sz�zad els� �vtized�ben lakoss�ga val�sz�n�leg a 20 ezret is el�rte.

1925-ben a ter�leten dift�riaj�rv�ny t�rt ki. A megf�kez�s�hez sz�ks�ges olt�anyagot kutyasz�nokkal jutatt�k el a t�bb mint ezer kilom�terre l�v� Nenan�b�l Nome-ba, mind�ssze �t �s f�l nap alatt, a legkem�nyebb id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt. Az �n. sz�rumfut�s (1925 serum run to Nome vagy Great Race of Mercy) eml�k�re rendezik az Iditarod kutyasz�nhajt�-versenyt, 1973 �ta (r�szben azonos �tvonalon), valamint az eredeti �tvonalat bej�r� Serum Run 25 t�r�t, 1997 �ta.

A II. vil�gh�bor� alatt a land-lease program keret�ben a Szovjetuni�ba hadianyagot sz�ll�t� rep�l�g�pek utols� �llom�sa Nome volt, ahol csapatok is �llom�soztak; a jelenlegi rep�l�t�r kifut�p�ly�ja ekkor �p�lt.

Az 1905-�s �s 1934-es t�zv�szek �s az 1900-as, 1913-as, 1945-�s �s 1974-es viharok Nome eredeti �p�leteinek t�lnyom� r�sz�t elpuszt�tott�k. Az egykori fogad�, a Discovery Saloon ma mag�ntulajdonban van, de helyre�ll�t�sa ut�n a v�ros nevezetess�g�v� v�lhat.

A v�ros neve

A Main Street 1899 szeptember�ben

A Nome-fok egy f�lre�rt�s eredm�nyek�nt kapta a nev�t, az 1850-es �vekben: egy brit t�rk�p�sz a Bering-szoroson haj�z� �s arr�l t�rk�pet k�sz�t� tiszt egyik jel�l�s�t olvasta f�lre. Az eredetin a m�g n�vtelen fok mellett a ? Name (? n�v) jelz�s olvashat�, melyet a t�rk�pk�sz�t� C. Nome-nak (C[ape] Nome, vagyis Nome-fok) olvasott.

1899 febru�rj�ban a mai v�ros k�zel�ben f�ldter�lettel b�r� �s b�ny�szati jogokra ig�nyt tart� 42 arany�s� megegyezett, hogy t�boruk nev�t Nome-r�l Anvil Cityre v�ltoztatj�k, hogy ne lehessen �sszekeverni a majd' h�sz km-re fekv� Nome-fokkal, illetve a 6,5 km-re fekv� Nome-patakkal. Az Egyes�lt �llamok Postahivatal�nak itteni kirendelts�ge azonban nem volt hajland� nevet v�ltoztatni, mivel az Anvil nagyon hasonl�tott a Yukon als� foly�s�n�l fekv� Anvik falu nev�re. Amikor a Nome-patak mellett egy m�sik telep�l�skezdem�ny is l�trej�tt, szint�n Nome City n�ven, az anviliek att�l tartottak, a posta oda k�lt�zik, �gy az eredeti n�v haszn�lata mellett d�nt�ttek.

Egy m�sik magyar�zat szerint a Nome-fok, �s �gy a v�ros neve a norv�giai Nome v�ros nev�b�l sz�rmazik.