"Nome lakosai egy�bk�nt a szib�riai huskyknak k�sz�nhett�k �letben marad�sukat: 1925 tel�n, mikor dift�ria-j�rv�ny t�rt ki, kutyafogatok n�lk�l val�sz�nûleg kihalt volna az eg�sz v�ros. Nome-ban ugyanis alig volt olt�anyag, a legk�zelebbi v�ros pedig, ahonnan a k�szleteket p�tolhatt�k volna, Anchorage volt. Innen a Nome-t�l 296 m�rf�ldre fekv� nenan�ba m�g ugyan eljutott a sz�rum vonaton, de a marad�k 658 m�rf�ldet a kutyasz�nokon k�v�l senki sem tudta volna megtenni. Akkoriban a l�gi k�zleked�s m�g igen csak gyerekcip�ben j�rt, a 80 m�rf�ldes sebess�gû sz�lben, h�viharok k�zepette lehetetlens�g lett volna felsz�llni. A kutyasz�nok egym�st v�ltva juttatt�k el a sz�rumot Nome-ba. Az utols� v�lt� hajt�ja Gunner Kasson volt. Balto nevû vez�rkuty�j�val az �len, febru�r 2-�n, 5:30-kor �rt Nome-ba, �ppen id�ben �rkezv�n, hogy a sz�rum megakad�lyozza a j�rv�ny tov�bbterjed�s�t. A Nenana �s Nome k�z�tti utat a korabeli amerikai posta 25 nap alatt j�rta be. A “sz�rum-v�lt�” ugyanezt a t�vols�got 5 �s f�l nap alatt tette meg. A leghosszabb t�vot Leonard Seppal�nak kellett megtennie, 340 m�rf�ldet, szemben a t�bbiek 53 m�rf�ldes szakasz�val."

�gy t�rt�nt val�j�ban a v�ros megment�se.